Alapító okirat

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPITÓ OKIRAT

I.                   Alapító tagok:

Szabó Árpád                                     9400 Sopron, Lackner Kristóf utca 18.
Valkó János                                      9400 Sopron, Mészverem utca 2.
Valkó Lilla                                         9400 Sopron, Mészverem utca 2.
Horváth Péter                                    9400 Sopron, Besenyő utca 14/G. 34.
Máté Judit                                         9400 Sopron, Besenyő utca 14/G. 34.
Losoncziné Tamás Teodóra               9400 Sopron, Hajnóczi utca 30.
Pécsiné Simon Anna                          9400 Sopron, Kölcsey utca 1.
Tóthné Kiss Katalin                           9400 Sopron, Határőr utca 10.
Böröcz Mária                                    9400 Sopron, IV. László király u. 4.
Simonné Kajtár Gabriella 9400 Sopron, Lomb utca 16/A.

II.                Az alapítvány neve:

ALTERNATIVÁK ALAPÍTVÁNY

III.             Az alapítvány székhelye, levelezési címe:

9423 Ágfalva, Fenyő u. 24.(telefonszám: 99/33-100)


IV.              Az Alternatívák Alapítvány (továbbiakban: Alapítvány) célja, közhasznú tevékenysége:

               Alapítványunk célja, hogy a közjó érdekében felkaroljon minden olyan pozitív kezdeményezést (elsősorban Sopronban és környékén, de azon kívül is), amely a kultúra, vallás, művészet, oktatás, tudomány, gazdaság, szociális segítségnyújtás és közgondolkodás alakításának területein előremutató, alternatív megoldásokat keres (a fejlődést gátló hagyományokkal szemben, vagy azok mellett) az emberi közösség problémáira.
Pozitív útkeresésnek, bármely felsorolt területen, azokat a megoldásokat tartjuk, amelyeknek eszmei hátterében és középpontjában a Teremtőjétől függő, dinamikus fejlődésben, a test-lélek-szellem egységében élő ember áll.
Feladatunknak és célunknak tekintjük különösen a - szociálisan, illetve egészségügyileg - hátrányos helyzetben lévő gyermekek, fiatalok életfeltételeinek javítását, a társadalomba való beilleszkedésük elősegítését, pályaválasztásukban való segítségnyújtást - szakmai (tovább)képzésüket, munkahelyteremtést, - illetve keresést -.
Céljaink között szerepel a sérült gyermekek, fiatalok pszichikai-értelmi-testi fejlődésének elősegítése, akár új, akár hagyományos módszerek, terápiák, eljárások alkalmazásával, különféle tréningek tartásával.
Alapítványunk feladatának tekinti a gyermeki jogok védelmét, erősítését, gyakorlati megvalósulásának elősegítését.

Az Alapítvány a céljának megvalósítása érdekében, azt nem veszélyeztetve, vállalkozási tevékenységet is végezhet.
Az Alapítvány, mint közhasznú szervezet, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Amennyiben gazdálkodási tevékenységet végez, a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem azt a közhasznú tevékenységére - alapítványi céljainak megvalósítására - fordítja.
Az Alapítvány politikai tevékenységet semmilyen formában nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az Alapítvány a tevékenységét közhasznú szervezetként folytatja a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján, melynek során az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
-         1997. évi CLVI. törvény 26.§ c) 1. pont: egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység
-         1997. évi CLVI. törvény 26.§ c) 2. pont: szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása (kivéve az időskorúak gondozása)
-         1997. évi CLVI. törvény 26.§ c) 4. pont: nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
-         1997. évi CLVI. törvény 26.§ c) 5. pont: kulturális tevékenység
-         1997. évi CLVI. törvény 26.§ c) 9. pont: környzetvédelem
-         1997. évi CLVI. törvény 26.§ c) 10. pont: gyermek-és ifjúságvédelem, gyermek -és ifjúsági érdekképviselet
-         1997. évi CLVI. törvény 26.§ c) 11. pont: hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése
-         1997. évi CLVI. törvény 26.§ c) 14. pont: sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével
-         1997. évi CLVI. törvény 26.§ c) 17. pont: rehabilitációs foglalkoztatás

    Az alapítvány támogatója, vagy a gyakorlatban mintaként bemutatója lehet a fenti kezdeményezéseknek. Nemcsak felkarol, hanem maga is kezdeményezhet bármely területen. Tevékenysége így széleskörű lehet, pl. előadások, előadássorozatok szervezése és finanszírozása; civitas körök, közösségek létrehozása, fejlődésének segítése; oktatási programok segítése; gyermek és ifjúsági programok szervezése; iskolaalapítás,-fenntartás segítése; könyvkiadás és/vagy annak segítése; de tevékenységi körébe tartozik adott esetben előremutató gazdasági projektek kidolgozása, azok megvalósulásának segítése és/vagy a gyakorlatban való megvalósítása.

V.                 Az alapítvány jogállása, jellege:

Az alapítvány jogi személy, melyet Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a Pk.A.50.582/1994/9 számú végzésével Pk.A.KH.50.582/1994 szám alatt közhasznú szervezetté minősített és nyilvántartásba vett.
Az Alapítvány gyakorlati célt szolgáló közösségi kezdeményezés, politikai tevékenységet semmilyen formában nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Céljai és feladatai teljesítése érdekében együttműködik minden olyan belföldi és külföldi szervezettel, közösséggel vagy személlyel, amely, illetőleg aki az alapítványi cél elérésében, támogatásában munkálkodni hajlandó.
Az Alapítvány nyitott és nyilvános, ahhoz bármely belföldi vagy külföldi természetes vagy jogi személy csatlakozhat, amennyiben a meghatározott célokat elfogadja és támogatja, pénzbeli hozzájárulását befizeti, illetve nem pénzbeli hozzájárulását az Alapítvány rendelkezésére bocsátja.
Az Alapítvány működése nyilvános, munkájának és tevékenységének a megítélése során épít a szakmai véleményekre, a támogatók kezdeményezésére, javaslataira.
Az Alapítványhoz csatlakozhatnak azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek, akik az Alapítvány célkitűzéseinek megvalósulása érdekében az alapítványi vagyonhoz legalább 1.000,-Ft, azaz Egyezer forint pénzösszeggel, ennek megfelelő külföldi fizetőeszközzel vagy ezen összeghatárt elérő eszközzel, ingó vagy ingatlan vagyonnal, vagyoni értékű joggal hozzájárulnak.

VI.              Az alapítvány vagyona és egyéb bevételi forrásai:

Az alapítvány induló vagyona 1994-ben az alábbi összegekből tevődött össze:
Szabó Árpád (15.000,-Ft); Valkó János (20.000,-Ft); Valkó Lilla (1.000,-Ft); Horváth Péter (1.000,-Ft), Máthé Judit (3.000,-Ft), Tamás Teodóra (1.000,-Ft); Pécsiné Simon Anna (1.000,-Ft); Tóthné Kiss Katalin (1.000,-Ft); Simonné Kajtár Gabriella (1.000,-Ft); Böröcz Mária (250 ATS).

Az alapítvány céljaira az induló vagyon nem használható fel, csak ennek kamatai. A nyitott alapítvány jellegéből adódó további adományok, az esetleges közös tevékenységekből (rendezvények, pályázatok, stb.), gazdasági tevékenységből származó bevételek a kuratórium ügyrendjében meghatározott módon használhatók fel.

Az alapítók az alapítványi vagyon növelése érdekében kezdetektől fogva folyamatosan igyekeznek tartós támogatói kapcsolatrendszert is kialakítani.

Az alapítvány közcélú adományokat az 1997. évi CLVI. törvény 12. és 13. §-ai szerint gyűjt.

VII.           Az alapítvány gazdálkodása:

a/ Az Alapítvány vállalkozási tevékenysége
Az Alapítvány, mint közhasznú szervezet, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Amennyiben gazdálkodási tevékenységet végez, a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem azt a közhasznú tevékenységére - alapítványi céljainak megvalósítására - fordítja.
Az Alapítvány nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja.
Az Alapítvány vállalkozási tevékenységének vesztesége az alapítványi vagyont csökkenti, nyeresége az alapítványi vagyont növeli.

b/ Az Alapítvány vagyonának kezelése és felhasználása

Az Alapítvány nyitott és nemzetközi. Ennek megfelelően a hivatalos magyar fizetőeszköztől eltérő deviza-befizetéseket is fogad, ez esetben a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott szabályok szerint külön devizaszámlát nyit. Az Alapítvány vagyonát a Kuratórium elkülönítetten kezeli és azzal gazdálkodik. A Kuratórium az Alapítvány célját figyelembe véve évente előre tervezi meg a vagyon felhasználását. A vagyon az alapítványi célok elérésében, az Alapítvány működési költségeinek fedezésére vagy a vagyon növelését célzó bármely nyereségorientált vállalkozás folytatására használható fel. A Kuratórium évente köteles tevékenységéről beszámolót, vagyonkimutatást készíteni, s azt az Alapítók rendelkezésére bocsátani. Az Alapítók a vagyon felhasználását bármikor ellenőrizhetik. Mind az alapítványi tőke, mind annak jövedékei az Alapítvány céljai által meghatározott körben felhasználhatók. Az Alapítók az alapítványi befizetéseket és egyéb vagyoni hozzájárulásukat nem követelhetik vissza.
Az alapítvány vagyonával való rendelkezés a kezelő szervet (kuratórium) illeti meg.
Az Alapítvány céljainak elérése érdekében az Alapítvány céljaira rendelt vagyonból pályázat útján ösztöndíjat, támogatást nyújthat minden olyan megoldás, tevékenység vagy szervezet részére, amely az Alapítvány céljainak az eléréséhez jelentős, széles körben hasznosítható eredményt ígér. A pályázat kiírásáról, valamint az Alapítvány vagyonának felhasználásáról való döntés a Kuratórium hatáskörébe tartozik.

VIII.        Az alapítvány szervezete, a kuratórium, kuratóriumi ülésezés:

A kuratórium (vagyonkezelő)
A kuratórium tagjai a kurátorok, számuk 4 fő természetes személy. A kuratóriumi tagság határozatlan időre szól. A kurátorok ellenszolgáltatás nélkül végzik munkájukat.
A Kuratórium számát, jelenlegi összetételét az alapítók az alábbiak szerint határozzák meg:
          Elnök:    Csizovszki Sándor                       9423 Ágfalva, Fenyő u. 24. szám
Tagok:    Gyengéné Takács Éva                9451 Röjtökmuzsaj, Röjtöki u. 50. szám
Fejes Zoltánné                            9431 Fertőd, Bartók Béla u. 10. szám
Németh László                           9400 Sopron, Várfal u. 5. szám

Kuratóriumi ülések gyakorisága, összehívása:

A kuratórium szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik: minden év április 15. és május 15. között (évi első rendes ülés); minden év október 15. és november 15. között (évi második rendes ülés).

Az évi első rendes ülést követően - lehetőség szerint ugyanazon a napon, de maximum 8 napon belül - az elnök összehívja az alapítói közgyűlést is, melyen előterjesztésre kerül, elfogadásra javasolva a kuratórium által a fentiek szerinti időpontban tartott ülésen elfogadott éves beszámoló és közhasznúsági jelentés. Ezen dokumentumok tervezetét az ülés előtt legalább 8 nappal meg kell kapnia a kuratóriumi tagoknak.
A tervezet elkészítése és a kurátorok részére való megküldése az elnök kötelezettsége Mindkét   dokumentum számviteli részének előkészítésére és az alapítói közgyűlés előtt való ismertetésére a kuratórium könyvelőt kér fel A   szöveges beszámolók előkészítését és   elfogadásra való ismertetését a kuratórium elnöke végezze.

Az évi első rendes ülés témái az alábbiak: a./ éves beszámoló és   közhasznúsági   jelentés   elfogadása, b./ a két   kuratóriumi ülés között időszakra vonatkozó   támogatási rendszer   elfogadása.
Az évi második rendes ülés meghallgatja az elnöknek az előzőző időszakra vonatkozó   beszámolóját, valamint dönt a következő év első kuratóriumi üléséig tartó időtartam    támogatási   rendszeréről. A támogatási   rendszer   elve: támogatási területek   pontos   megjelölése és   az elnök   részére   egy keretösszegig   felhatalmazás adása. Amennyiben ezen keretösszeg a konkrét feladat megvalósítása során nem bizonyul elégnek, úgy az elnök szükség szerint kuratóriumi ülést hív össze a keretösszeget meghaladó kiadások megtárgyalására.

A rendes üléseket az elnök hívja össze; a szükség szerinti ülést az elnök, vagy legalább két tag az ok megjelölésével, illetve a napirend közlésével hívja össze. Az írásbeli meghívót - a napirendi pontok feltüntetésével - legalább 8 nappal az ülés előtt meg kell küldeni valamennyi tagnak.
A kuratórium ülései nyilvánosak, azonban személyi kérdésekben a nyilvánosság kizárható, ebben a kuratórium egyhangú szavazással dönt.

Határozatképesség, szavazás:

A kuratórium ülése határozatképes, ha azon legalább 3 fő jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, általában nyílt szavazással - az általa meghatározott esetekben titkos szavazással - hozza. (Három fő esetén legalább két fő egyetértése; négy fő esetén legalább három fő egyetértése szükséges.)
Titkos szavazást bármely tag bármely kérdésben kérhet, azonban a titkos szavazáshoz egyhangú határozat szükséges. Titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv, illetve a Határozatok Könyve az adott határozatnál csak a támogatók és ellenzők számát köteles feltüntetni, a nevet - értelemszerűen - nem.

Jegyzőkönyv, határozatok, nyilvánosságra hozatali rend:

A kuratórium üléseiről, valamint az alapítói közgyűlésről készített jegyzőkönyv tartalmazza - a támogatók és ellenzők névszerinti feltüntetésével - a meghozott döntéseket, határozatokat, azok időpontját. Amennyiben a határozat kötelezettségteljesítést ír elő, fel kell tüntetni a teljesítésnek a határidejét, a végrehajtásért felelős szerv, személy megnevezését.
A jegyzőkönyv egy eredeti példányát a kuratórium elnöke köteles őrizni. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyv vezetésével megbízott kurátor az aláírásával hitelesíti.
A hozott kuratóriumi határozatokról a kuratórium elnöke/az általa kijelölt kurátor vezeti az ún. Kuratóriumi Döntések Gyűjteményét, melyben feltüntetésre kerül a határozat hozatalának időpontja, a határozat teljes szövege, valamint a szavazati arány (támogatók, ellenzők száma - név szerinti feltüntetés nélkül). A Kuratóriumi Döntések Gyűjteményét az elnök/általa kijelölt kurátor hitelesíti (a határozatokat egybefűzött, oldalszámozott könyvbe sorszámmal ellátva bevezeti, s azokat egyesével aláírja, s az alapítvány bélyegzőjével lepecsételi).
Az alapítói közgyűlésen készült jegyzőkönyvek egy eredeti példányát szintén a kuratórium elnöke köteles őrizni. A jegyzőkönyvet az elnök és két alapító tag az aláírásával hitelesíti.
A hozott alapítói közgyűlési határozatokról a kuratórium elnöke/az általa kijelölt kurátor vezeti az ún. Közgyűlési Határozatok Gyűjteményét, melyben feltüntetésre kerül a határozat hozatalának időpontja, a határozat teljes szövege, valamint a szavazati arány (támogatók, ellenzők száma - név szerinti feltüntetés nélkül). A Közgyűlési Határozatok Gyűjteményét az elnök/általa kijelölt kurátor és két alapító tag hitelesíti (a határozatokat egybefűzött, oldalszámozott könyvbe sorszámmal ellátva bevezetik, s azokat egyesével aláírják, s az alapítvány bélyegzőjével lepecsételik).

A meghozott döntéseket, illetve határozatokat az abban érintett személlyel a kuratórium elnöke írásban közli, legkésőbb a határozat meghozatalát követő 8 naptári napon belül.

A kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a tag, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.685§ b.) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Az Alapítvány irataiba - beleértve a Kuratóriumi Döntések Gyűjteményét és a Közgyűlési Határozatok Gyűjteményét - a kurátorok, az alapítók korlátozás nélkül, valamint a külön jogszabályokban meghatározott személyek, szervek, hatóságok, stb. a jogszabályokban meghatározott esetleges korlátozásokkal betekinthetnek (nyilvánosság alapelve).

Az alapítvány közhasznú tevékenysége során keletkezett iratokba való betekintés/másolatkérés időpontjáról, a betekintő személyéről, a kért iratról az elnök vagy az általa erre kijelölt személy köteles külön nyilvántartást vezetni, valamint a kiadott másolatot az alapítvány bélyegzőjével és aláírásával hitelesíteni.
A betekintés jog gyakorlása nem sértheti az adatvédelmi törvény rendelkezéseit.
Az elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést a jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben, egyéb esetekben - előzetes egyeztetés alapján -, minden hónap utolsó péntekén 14.00 óra és 16.00 óra között az alapítvány székhelyén teljesíteni. Az elnök jogosult megtagadni az iratbetekintést és a másolatkészítést, amennyiben ezzel üzleti titoknak, vagy személyes adatnak minősülő adat kerülne arra nem jogosult személy birtokába.

A kuratórium hatásköre:
- gondoskodik az alapítványi cél megvalósulásáról;
- dönt az alapítványi vagyon felhasználásáról, annak gyarapításáról, vállalkozás szervezéséről, az abban való részvételről;
- jóváhagyja az alapítvány éves beszámolóját, vagyonmérlegét ;
- dönt az alapítványhoz való csatlakozás elfogadásáról vagy elutasításáról az alapító okiratban foglaltak figyelembevételével;
- javaslatot tesz az alapítóknak a Kuratórium kiegészítésére, kurátor visszahívására;
- javaslatot tesz az alapítóknak az alapító okirat módosítására, az alapítvány megszüntetésére.
Kuratórium elnöke, képviselet:
Az alapítványt a kuratórium elnöke képviseli az alapítványt bíróság, hatóság és harmadik személyek előtt. Akadályoztatása esetén eseti meghatalmazással képviselheti bármelyik kurátor.

A kuratóriumi ülések között az elnök gondoskodik a határozatok végrehajtásáról.

A kuratórium elnöke látja el az adminisztratív, operatív feladatokat, gondoskodik a kuratóriumi ülések rendszeres megtartásáról, az alapítványi feladatok elvégzéséről, a határozatok végrehajtásáról, irányítja az alapítvány tevékenységét.

Az alapítványnak két évig nem lehet vezető tisztségviselője az a személy, aki más olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely köztartozását nem egyenlítette ki és ennek okán megszűnt. A vezető tisztségviselő, illetve ennek jelölt személy köteles az alapítványt előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Az alapítvány bankszámlája felett együttes rendelkezési joga a kuratórium elnökének és bármelyik kuratóriumi tagnak van.
A rendelkezési jogot a kuratórium elnöke köteles a bankszámlát vezető banknál is bejelenteni.

IX.              Az alapítvány nyilvántartási beszámolási szabályai, közhasznúsági jelentés:

Az alapítvány a cél szerinti tevékenységéből, illetve esetleges vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései szerint.

Az alapítvány az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznú jelentést készít, melynek elfogadása az alapítók kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A közhasznúsági jelentés tartalma:

-                               számviteli beszámoló
-                               költségvetési támogatás esetén annak felhasználása
-                               a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás
-                               a cél szerinti juttatások kimutatása
-                               a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértéke
-                               az alapítvány vezető tisztségviselőinek nyújtott támogatás értéke, összege
-                               a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmú beszámoló

Az alapítvány közhasznúsági jelentése, továbbá a működéssel kapcsolatos iratok bárki számára betekinthetőek, azokból saját költségre másolat kérhető. Az elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje. (vö. VII. pont "Jegyzőkönyv, határozatok, nyilvánosságra hozatali rend" c. fejezet.)

Az elfogadott közhasznúsági jelentés alapján - 60 napon belül - az alapítvány alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait az elektronikus médiában, az alábbi weboldalon teszi közzé: www.alternativak.sopron.hu.
A közzétételért az elnök a felelős.

X.                 Az alapítvány szolgáltatásainak igénybevétele:

Az alapítvány szolgáltatásait a célokkal érintett körön belül bárki igénybe veheti.

XI.              Az alapítvány feletti felügyelet:

Az alapítvány működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol.
Ha az alapítvány működésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. A bíróság határidő kitűzésével kötelezi az alapítvány kezelőjét, hogy az alapítvány jogszabálynak megfelelő működését állítsa helyre. A határidő eredménytelen eltelte után a bíróság az alapítványt megszünteti.

Ha az alapítvány éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a kuratóriumtól elkülönült felügyelő szerv - Ellenőrző Bizottság - létrehozása kötelező, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően.

XII.           Az alapítvány megszűnése:

Megszűnik az Alapítvány
- ha az alapítványi cél megvalósult;
- ha az alapítványi cél megvalósulása lehetetlenné válik;
- ha más alapítványba beolvad;
- ha a bíróság az alapítványt megszünteti.
A megszűnés időpontja a bírósági nyilvántartásból való törlés napja. Az Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a megmaradt vagyona felől az eljáró bíróság rendelkezik.

XIII.        Az alapítvány megszűnése:

A bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott
a) cél megvalósult;
b) idő eltelt;
c) feltétel bekövetkezett.
Az alapítványt akkor is törölni kell a nyilvántartásból, ha a bíróság az alapítványt megszünteti vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el.
A bíróság az ügyész keresete alapján az alapítványt megszünteti, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetőleg ha jogszabály-változás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia. A bíróság az alapító kérelme alapján az alapítványt megszünteti, ha az alapítvány céljainak megvalósítása lehetetlenné vált.
A bíróság az alapítványt megszüntetheti, ha a kuratórium tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti és az alapítók - a bíróság felhívása ellenére - a kijelölést nem vonják vissza és kezelőként más szervet nem jelölnek ki.
A megszűnt alapítvány vagyonát a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani.
A bíróság az érdekelt alapítók közös kérelmére - új alapítvány létrehozása vagy más alapítványhoz való csatlakozás céljából - elrendelheti az alapítványok egyesítését, ha ez az érintett alapítványok céljainak megvalósításával összhangban áll. Az alapítványok egyesítésére irányuló kérelemhez az új, illetőleg a megfelelően módosított - a megszűnt alapítvány jogutódlásáról is rendelkező - alapító okiratot is csatolni kell, egyebekben a bíróság eljárására az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

XIV.        Közhasznúsági nyilatkozatok:

Az alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az alapítvány közhasznú szolgáltatásaiból a célokkal érintett körön belül bárki részesülhet, a jelen alapszabályban meghatározottak szerint.

Az alapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.
Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

Az alapítvány a működésével, szolgáltatása igénybevételének módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja: egyrészt akként, hogy a jogszabályban rögzített körben az elektronikus médiában, saját weboldalán megjelentetett közleményben teszi közzé ezen adatait (közzétételi kötelezettség); másrészt az alapító okiratban szabályozott iratbetekintési és felvilágosításadási jog rögzítésével.

Az alapítvány a működése során keletkezett iratokba való betekintést, másolatkérést a jelen alapszabályban meghatározottak szerint lehetővé teszi.

Amennyiben az alapítványnál felügyelő szerv, vagy könyvvizsgáló fog működni:

nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll (ha
jogszabály másképp nem rendelkezik),
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés
nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A kuratóriumi elnök közhasznúsági jelentést készít, melynek elfogadása az alapítók hatáskörébe tartozik.
A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.(vö. VII. pont)
A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f)    a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Sopron, 2006. 05. 05.

LosonczinéTamás Teodóra	Valkó János	Valkó Lilla
Horváth Péter	Máth Judit	Szabó Árpád
Pécsiné Simon Anna	Tóthné Kiss Katalin	Simonné Kajtár Gabriella
	Böröcz Mária